Blog
áruhitel

Mennyi a törlesztője 2 milliós személyi kölcsönnek és ugyanennyi áruhitelnek?

Egy új lakás berendezésénél könnyen nem nehéz kétmillió forintig tolni a költségeket, de más nagyobb családi kiadáshoz is lehet szükségünk ennyire. Kikalkuláltuk, mennyibe kerül ez személyi kölcsönből, és mi van akkor, ha ugyanezt áruhitelből fedezzük. 

 

Ha havi nettó 250 ezer forintot keresettel 2 millió forintos személyi kölcsönhöz akarunk jutni 3 éves futamidőre, akkor a legalacsonyabb törlesztőrészlet 65 904 forint. Igaz, csak egy hajszállal, ezért is lehet az, hogy a picit magasabb törlesztőjű hitelnek jobb a teljes hiteldíj mutatója (THM-je). A Bank360 személyi kölcsön kalkulátora szerint az olcsóbb ajánlatokkal is könnyen közel 18 százalékos THM-ig jutunk, és a hitel teljes költsége meghaladhatja a félmillió forintot. 

 

A kalkulátor legalacsonyabb törlesztőrészletű ajánlata azonban ennél lényegesen kedvezőbb, 12,25 százalékos THM-mel felvehető. Ez a CIB Bank Előrelépő Személyi Kölcsön - Aktív250 nevű hitele, amelynél a hitel teljes költsége is a legkedvezőbb a felajánlott lehetőségek közül, mindössze 378 ezer forint. A CIB hitelének a havi törlesztője viszont 66 056 forint, ami nem a legalacsonyabb. A legkisebb havi törlesztőrészlet ugyanakkor 65 904 forint a Raiffeisen Személyi Kölcsön 250 Aktív kölcsöne esetében. 

 

A Raiffeisen hitelének ugyanakkor magasabb a THM-je, 12,85 százalék, és a hitel teljes költsége a Raiffeisennél némileg magasabb a CIB Bank hiteléhez viszonyítva, 392 544 forint. Ennek a hajszálnyi különbségnek az az oka, hogy a Raffeisennél van egy 20 ezer forintos kezdeti költség, ami beleszámít a THM-be, de ezt követően a havi törlesztőrészlet ár picit alacsonyabb, mint a CIB-é. A két kölcsön kamata egyébként teljesen megegyezik: 11,45 százalék. 

 

Ezt a két ajánlatot a Cetelem Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitele követte a kalkulációnkban 67 571 forintos törlesztőrészlettel, 14,02 százalékos THM-mel és 432 556 forintos teljes hitelköltséggel. A hasonló profilú Cofidis Fapados Kölcsöne 70 888 forintos havi törlesztőrészlettel és 17,90 százalékos THM-mel vehető fel. A Cofidisnál a hitel teljes költsége 551 968 forint. 

A Cetelem közzétett kalkulációja alapján megnéztük, mennyi lenne a törlesztőrészlete egy 2 millió forintos áruhitelnek. Bár az áruhitelek átlagos értéke feltehetőleg jóval 2 millió forint alatt van, összehasonlítási alapnak jó a 2 milliós áruhitel a személyi kölcsönhöz. 

 

A Cetelem áruhitel THM-je igen magas, 39,90 százalék. A magas THM az áruhitelek esetében nem meglepő, a konkurenciánál is hasonló számokkal találkozunk. A 36 hónapos futamidejű 2 milliós áruhitel havi törlesztőrészlete is jelentősen magasabb lenne, 89 399 forint. A teljes visszafizetendő összeg nagysága pedig már 3 218 364 forint, tehát a kölcsön költsége 1 218 364 forint lenne. 

 

Ha tehetjük, jobban járunk tehát, ha főleg a nagyobb áruvásárlásoknál inkább akár ugyanannak a pénzintézetnek a hagyományos személyi kölcsönét vesszük fel. Igaz azonban, hogy kisösszegű hiteleket, 100-200 ezer forint alattiakat, személyi kölcsönként nem tudunk felvenni, az áruhitel azonban már 25 ezer forinttól elérhető, a törlesztési idők pedig 6 hónaptól 36 hónapig terjednek.

 

2022-08-03
ELOLVASOM A TELJES CIKKET
kérdések

KHR lista: mikor leszünk negatívak, mit érnek a pozitívak?

A Központi Hitelinformációs Rendszerről (KHR) a negatív adóslista ugrik be elsőként, pedig benne vannak a jól törlesztők adatai is. Megnéztük, hogy mire megyünk az utóbbival, mikor kerülünk és meddig maradunk az előbbin.

 

A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) 2011-ben jött létre, a BAR lista utódjaként. Legfőbb célja a hitelügyletekkel kapcsolatos adatok kezelése, magánszemélyeknél és a vállalatoknál egyaránt. Mivel központi rendszerről van szó, az adatokat valamennyi hitelintézet szolgáltatja és látja is a törvényi előírások által szabott kötöttségekkel. A KHR elődje a BAR lista volt.

 

A KHR nem csak a rossz adósok listája

A KHR általában akkor merül fel, ha az adós nagyon megcsúszott egy hitel törlesztésével, pedig ennek a rendszernek sokkal összetettebb a szerepe annál, minthogy a késedelmes adósokról vezessen listát. A KHR-ben ugyanis mindenki szerepel, akinek valamilyen hitelügylete van, így azok is, akik minden hónapban pontosan törlesztik a fennálló adósságukat, és soha nem késtek egy napot sem a fizetéssel. 

A rendszeren belül azonban eltérően kell kezelni a pontosan fizetőket és a negatív adóslistán szereplő adósokat. Ez azt jelenti, hogy a pozitív listás lakossági nyilvántartás lekérdezéséhez nyilatkozni kell az ügyfélnek, vagyis a hitelével kapcsolatos adatokhoz csak abban az esetben lehet hozzáférni, ha ő erre külön engedélyt adott. Ez abban az esetben akár hasznos is lehet, ha az igénylő tudatni szeretné a hitelintézettel, hogy egy korábbi hitelt gond nélkül törlesztette. Ebből a bank azt a következtetést vonhatja le, hogy megbízható az igénylő, és alacsony kockázattal hitelezhető.

 

Más a helyzet viszont a negatív adatokkal. Ezeknek a hiteljelentésekben az adós hozzájárulása nélkül is szerepelniük kell, ezt törvény írja elő. Egy-két napos csúszás miatt azonban nem kell aggódni, a negatív adóslistára való felkerüléshez ugyanis jóval több kell:

 

  • a mindenkori minimálbér összegét meghaladó mértékű késedelmes tartozásnak kell összegyűlnie,
  • folyamatosan több mint 90 napja fenn kell állnia ennek a tartozásnak. 

 

A negatív listára való felkerülés tehát semmiképp nem történik meg egyik napról a másikra, addig eltelik legalább három hónap. Ebben a cikkben írtunk bővebben arról, hogy ez idő alatt mit tehetnek, illetve mit kell tenniük a bankoknak az ügyfelekkel. 

Hányan vannak most a KHR-ben?

A bisz.hu oldalán rendszeresen közzéteszik a KHR-re vonatkozó statisztikákat. A rendszerben 2021. decemberben valamivel több mint ötmillió (5 078 000) természetes személy volt. Ez a szám valamivel magasabb, mint ami az elmúlt hónapokra volt jellemző, 2021. áprilisban például még 4 941 000 fő szerepelt a rendszerben. 2022 első negyedévében tovább emelkedett az adósok száma: március végén összesen már 5 092 000 természetes személy szerepelt az adatbázisban, ami a teljes magyar lakosság több mint fele. Ebben értelemszerűen minden adós benne van, nem csak a késedelmes fizetők.

A KHR-ben számon tartott fennálló és megszűnt hitelszerződések száma viszont stagnál, sőt az elmúlt két hónapban a fennálló szerződések száma csökkenő tendenciát mutatott. 2022. márciusban 7 064 000 fennálló, valamint 2 202 000 megszűnt hitelszerződés volt a rendszerben, ami összesen 9 266 000 szerződés. 

 

A stagnáló hitelszerződés számra, illetve a természetes személyek számának az emelkedésére magyarázatot adhat, hogy a népszerű támogatott hiteleket, például a babaváró hitelt és a csokot főként nem egyedül, hanem a házastárs bevonásával lehet igénybe venni.

 

Lehet tudni, hogy mennyien nem fizetik a hitelüket?

A bisz.hu oldalán a fennálló és a megszűnt mulasztásokról havi statisztika áll rendelkezésre. Ez alapján 2022. márciusban 739 ezer fennálló mulasztás van a rendszerben, illetve 264 ezer megszűnt mulasztás. Az elmúlt évben a fennálló mulasztások száma folyamatosan csökkent, 2021. április óta közel 16 százalékkal. A megszűnt mulasztások száma viszont valamelyest emelkedett, 246 ezerről 264 ezerre, ami 7 százalékos emelkedésnek felel meg. A fennálló és a megszűnt mulasztások száma összességében csökkent az elmúlt évben, 11 százalékkal. Ha több évre visszamenőleg nézzük meg a mulasztások számát, még jobban látszik a csökkenő tendencia. 

Nem csak tartozással lehet felkerülni a negatív listára

A KHR-ben nemcsak azokat az adósokat tartják nyilván, akik megcsúsztak a hitelükkel, hanem azokat is, akik valamilyen formában visszaéltek bankkártyahasználattal, vagy csalással, a hitelintézetet megtévesztve próbáltak meg kölcsönhöz jutni. A negatív listára akkor kerül fel a visszaélést elkövető személy, ha a csalás bizonyítható. Ilyen esetben szigorúbb a büntetés, mintha valaki késedelmes fizetés miatt kerülne fel a negatív listára. Ez azt jelenti, hogy nemcsak egy, hanem öt éven át fognak szerepelni a KHR negatív listáján, ami legalább ennyi ideig kizárja számukra a hitelfelvételt is. 

 

Meddig maradunk rajta az adóslistán?

A mulasztásokat tekintve a KHR-ben külön kezelik az élő és a lezárt mulasztásokat. A hitelmulasztások adatait egy, illetve öt évig lehet kezelni. Egy év múlva tűnik el a KHR-ből a hitelmulasztás akkor, ha a rendezés az ügyfél közreműködésével rendeződött, vagyis ha az adós kifizette a tartozását. A tartozás rendezése után egy évig passzív tartozással szerepel az adós a rendszerben, amit a bankok is látnak egy újabb hiteligénylés esetén. A bankok többségénél az aktív és a passzív tartozás is kizáró ok az igénylésnél. A tartozás akkor marad öt évig látható, ha a tartozást a hitelező megegyezéssel vagy veszteségként volt kénytelen leírni. Szintén öt évig maradnak rajta az adóslistán azok, akik valamilyen visszaélést követtek el.

 

Aki a pozitív adóslistán szerepel, nyilatkozhat arról, hogy a rögzített hiteladatokat a bankok le tudják kérdezni egy hitelbírálat során, vagy nem. Azt is kiválaszthatják, hogy a szerződés lezárásával azonnal töröljék az adatokat a rendszerből, vagy még öt évig tárolják azokat.

A pozitív adóslista hasznos lehet az igénylésnél, azt azonban érdemes tudni, hogy a jó adósok listájáról már abban az esetben lekerül az adós, ha egy havi törlesztőrészletnek nem történik meg a befizetése, vagyis nem csak akkor kerül le valaki a pozitív listáról, ha a negatív listára kerül át. 

 

Bármikor lekérhetjük a saját hitelhelyzetünket

A KHR-ben tárolt adatokat bármely magánszemély lekérheti, amire van lehetőség a BISZ-nél és a bankoknál is. Az információk kikérése ingyenes, nem kerül pénzbe. Postán és elektronikus úton is kérhető az adatszolgáltatás, utóbbi értelemszerűen gyorsabb, mindössze egy-két munkanap. 

2022-08-03
ELOLVASOM A TELJES CIKKET
kamatemelkedés

Harminc százalékig ugrik a személyi kölcsönök hitelköltség plafonja

Júliustól jelentősen emelkedik a teljes hiteldíj mutató (thm) maximuma, ami többek között a személyi kölcsönök és a hitelkártyák drágulásával is járhat. A törvényi maximum félévente a jegybanki alapkamatot követi, így a személyi kölcsönök thm plafonja már a 30 százalékot súrolja majd, a hitelkártyáké pedig hajszálnyira lesz a 45 százaléktól. 

 

A törvény tíz éve maximalizálja a hitelintézetek által megszabható teljes hiteldíj mutató (thm) mértékét. A maximum thm minden esetben az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamathoz igazodik. 2022. január 1. és június 30. között tehát a tavaly december elsején érvényes alapkamat volt az irányadó, ami akkor 2,10 százalékon állt. A sorozatos kamatemeléseket követően június elsején 5,90 százalékra emelkedett a jegybanki alapkamat, ami azt jelenti, hogy ez fogja meghatározni a maximum thm értékét július 1. és december 31. között. 

A személyi kölcsönök maximális thm-je hajszálnyira a 30 százaléktól

A törvény szerint a hitelező pénzintézet a fogyasztóknak nem nyújthat olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Mivel 2021. december 1. és 2022. június 1. között a jegybanki alapkamat 2,10 százalékról 5,90 százalékra nőtt, a maximum thm értéke is ugyanennyivel fog emelkedni július elsejétől. A személyi kölcsönök maximum hiteldíjmutatója így 26,1 százalékról 29,9 százalékra változik, és az érték lesz érvényben 2022 év végéig. 

 

Bár a piaci kamatok hónapról hónapra kúsznak felfelé, attól nem kell tartanunk, hogy a bankok ajánlatai a 30 százalékos thm-hez fognak közelíteni. A Bank360 személyi kölcsön kalkulátora szerint 2 millió forint szabad felhasználású személyi hitelt 60 hónapos futamidőre akár 11,45 százalékos thm-mel is felvehetünk, 42 938 forintos havi törlesztőrészlettel és 2 596 280 forint visszafizetendő összeggel. A drágább ajánlatoknál a thm 20 százalék körül van ugyanekkora hitelösszegre kalkulálva, ami szintén elmarad a jelenleg érvényben lévő 26,1 százalékos maximumtól. A felső plafonhoz közelítő thm-mel főként akkor találkozhatunk, ha kisebb összegű gyorskölcsönt szeretnénk felvenni, de még ekkor is van lehetőség ennél olcsóbb hitelt választani. 

 

A hitelkártyák thm plafonja 45 százalék előtt áll meg

Hitelkártyák, folyószámlahitelek, áruhitelek és kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönök esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét. Ezeknek a hiteltípusoknak jelenleg 41,1 százalék a maximum thm-je. Júliustól ez a plafon nő 44,9 százalékra, így akár eddig is elmehetnek a bankok. A hitelkártyáknál a thm jelenleg jobban megközelíti az aktuális maximumot, a Bank360.hu kalkulátorában 38-40 százalék közöttieket találunk. Így már nem kell sok ahhoz, hogy az emelt maximumhoz közelítve ezeknél megjelenjenek a 40 százalék fölötti thm-ek.

 

2022-07-25
ELOLVASOM A TELJES CIKKET
határidő közeleg

Augusztustól csak újra bejelentkezéssel jár a törlesztési moratórium

A kamatstop mellett a hitelek törlesztési moratóriumát is meghosszabbította a kormány 2022. december 31-ig. Amíg azonban a változó kamatozású jelzáloghiteleseknek nem kell tenni semmit ahhoz, hogy ezt igénybe vegyék, addig a még a moratórium alatt maradt adósoknak július végéig kérelmezniük kell ezt. Ha nem teszik, automatikusan kikerülnek a moratóriumból augusztustól.

 

Az árstop, a kamatstop és a hiteltörlesztési moratórium meghosszabbításáról pénteken jelentek meg a kormány rendeletei. Amíg azonban az árstopok október 1-ig, és a jelzáloghitelesek kamatstopjának december 31-ig szóló kitolása, valamint a falusi csok igénybevételének már korábban bejelentett, ugyancsak év végéig december szóló féléves ráadása lényegében csak egy dátummódosítás, addig a hiteltörlesztési moratóriumban maradáshoz külön kérelmet is be kell nyújtani.

 

A kormány a jelenlegi fizetési moratóriumot július 31-ig tolta ki. Ennek igénybevételéhez semmit sem kell tenni azoknak az adósoknak, akik jelenleg élnek ezzel a lehetőséggel. Augusztus 1-étől azonban csak azok maradhatnak a moratóriumban december 31-ig, akik ezt július 31-ig kérvényezik a hitelezőjüknél. A határidő jogvesztő, tehát aki ezt nem teszi meg, automatikusan elesik a lehetőségtől. A kérelem formáját és tartalmát az általános politikai koordinációért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

 

 A rendelet szerint a hitelezőknek (jellemzően a bankoknak) öt napon belül tájékoztatniuk kell az érintett adósaikat a moratórium új szabályairól. Ennek formáját és tartalmát a kérelemhez hasonlóan a miniszter határozhatja meg.

 

A jogszabály azt is kimondja, hogy a moratórium augusztus 1-től december 31-ig történő meghosszabbítását az kérheti, aki a rendelet hatályba lépésének napján, azaz június 17-én a moratóriumban volt.

 

A jelenleg a fizetési moratóriumban lévőknek tehát lesz tennivalója, ha benn akarnak maradni, de egyelőre csak meg kell várniuk a hitelezőjüktől kapott tájékoztatást, illetve a kérelem hivatalos formuláját. Ha ezt megkapták, akkor azt kell a fejükben tartani, hogy július 31-ig mindenképpen nyilatkozniuk kell, ha benne akarnak maradni augusztustól is a moratóriumban. Ha viszont bármilyen okból nem kapnak értesítést néhány napon belül, akkor érdemes felvenniük a kapcsolatot a bankjukkal. A hitelt felvevők rendeletben meghatározandó formájú és tartalmú kérelmet természetesen ettől függetlenül, önállóan is benyújthatják a hitelezőjüknek, de ebben jobb biztosra menni.

2022-07-19
ELOLVASOM A TELJES CIKKET
sikeres hitelfelvétel

Könnyebben vesz fel hitelt az, akinek már volt

A megkérdezettek majdnem fele tervez nagyobb kiadást a következő fél évben. Hiteltapasztalattal jobban bele mernek vágni újabb kölcsönbe ezeknek a költségeknek a fedezésére - derül ki egy friss kutatásból.

 

Az OTP Bank legfrissebb felmérésében azt vizsgálta, hogy, hogy mire és milyen helyzetben vennének fel a megkérdezettek áruvásárlásra személyi kölcsönt. Az eredmények alapján egyre jobban átgondoljuk és megfontoltabban döntünk arról, hogy milyen forrásból fedezzük kiadásainkat.

 

A felméréséből kiderül, hogy a 25-54 évesek majdnem fele tervez 500 ezer forintnál nagyobb kiadást a következő fél évben. Közülük 57 százalék nyitott arra, hogy szükség esetén személyi kölcsönt vegyen fel. A legtöbben (41 százalék) autóra költenék, de sokan vennének belőle háztartási gépet, nagyobb értékű bútort, vagy fizetnék belőle az olyan családi eseményeket, mint például az esküvőt.

 

A felmérésben a hitelcélok mellett a pénzügyi tudatosságot is vizsgálták, valamint azt, hogy milyen a hajlandóság személyi kölcsön felvételére azok körében, akik éltek már ezzel a lehetőséggel. Majdnem a fele azoknak, akik nagyobb kiadást terveznek a következő fél évben, vett már fel egyszer vagy többször személyi kölcsönt. 

 

Ők azok, akik leginkább elképzelhetőnek tartják egy újabb kölcsön felvételét, míg azok, akik még nem éltek ezzel a lehetőséggel, sokkal kevésbé nyitottak erre. A hitelt korábban már igénybe vevők között 78 százalék azoknak az aránya, akik újra vennének fel kölcsönt.

 

Az OTP-nek az a tapasztalata, hogy ha az ügyfelek eldöntötték, hogy segítséggel valósítják meg céljaikat, akkor gyors, megbízható és kényelmes megoldást keresnek. A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek nagy része óvatosan, alaposan átgondolva venne csak fel hitelt. Ez azokra is igaz, akik amúgy nyitottak a személyi kölcsönre. 

 

Óvatosságuk az intuitív vásárlásokra igényelt hiteleknél volt a legszembetűnőbb. Mindössze kilenc százalékuk venne fel hitelt azért, mert megtetszett nekik valami, de a váratlan kiadások finanszírozására is csak 15 százalékuk nyúlna személyi kölcsönhöz. Leginkább az előre tervezett, mindenképpen szükséges kiadásokat fizetnék ilyen módon.

 

2022-07-14
ELOLVASOM A TELJES CIKKET
dráguló hitelek

Még kapkodják a hiteleket, akkor is, ha drágulnak

Hiába drágultak májusban már jól láthatóan a hitelek, a legnépszerűbb kölcsönökből több fogyott. A lakáscélú szerződéseknél a zöld hitel roham még nagyon meglátszik a számokon, a babaváróban és a személyi kölcsönben inkább a kereslet stabilizálódásáról lehet beszélni az elmúlt hónapokban.

 

Újabb csúcsot döntöttek a lakáscélú hitelek májusban a Magyar Nemzeti Bank most közzétett adatai szerint. A megkötött új szerződések 153,9 milliárd forintos értéke 9,2 százalékkal több az előző hónapinál, pedig az is nagyon magas volt. Ezek az összegek a tavaly tavaszi csúcsokat is meghaladják. Bő egy év óta stabilan 100 milliárd forint fölött van a havi szerződéskötés. Ezt korábban a kedvezményes hitelek húzták, amire most láthatóan rátett egy nagy lapáttal a zöld hitel. Ennek ezekben a hónapokban van a szerződéskötési csúcsa, ami meg is látszik az adatokban.

A szezonális hatásokkal szűrt MNB adat már kiegyensúlyozottabb képet mutat, hiszen a 135,4 milliárdos összeg kevesebb az előző hónapinál. A piaci tendenciákat ez jobban mutathatja, és a nagy kérdés most az, hogy a zöld hitel szerződési hullám lezárulta után mekkora marad a kereslet a lakáshitelek iránt. A többi kedvezményes lakáscélú kölcsön (csok, falusi csok, lakásfelújítási hitel) ugyan legalább az év végéig fennmarad, de ekkora szezonális rohamot, mint most a zöld hitel, nem várhatóan okoz.

A valódi piaci folyamatokat mutatja már, hogy májusban a lakáscélú hitelek átlagos költségmutatója 5,62 százalék volt, ami 0,78 százalékos emelkedés egy hónap alatt. Ebben az értékben természetesen a kedvezményes hitelek is benne vannak, ami lefelé húzza az átlagot.

 

A személyi kölcsönök iránt is stabil maradt az érdeklődés májusban annak ellenére, hogy az átlagos hitelköltség itt is jelentősen megugrott. A 14,74 százalékos érték 0,52 százalékos növekedést jelent egy hónap alatt. Így is 54,6 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek a bankok, ami 11 százalékos növekedés. A szezonális hatásokat kiszűrve is stabilnak mondható a kereslet a személyi kölcsönök iránt, hiszen a 44,3 milliárd forint is 1,2 százalékos bővülést jelent. A hosszabb trendeket vizsgálva azt lehet megállapítani, hogy a személyi kölcsönök kereslete stabilan a havi 40-45 milliárd forint közötti sávban van.

 

Babaváró hitelből májusban 43,8 milliárd forint fogyott, ami enyhe növekedés. Az év eleji gyengélkedés után a kereslet itt is visszatornázta magát a 40 milliárd fölötti szintre, ami ugyan elmarad a program csúcsaitól, de még jónak mondható.

 

2022-07-06
ELOLVASOM A TELJES CIKKET