A banki hitelügyintézés során sokakban felmerül a kérdés: nem lenne egyszerűbb valahonnan máshonnan pénzt szerezni? Mástól? Mondjuk egy rokontól, egy baráttól vagy egy kollégától. Egyrészt már a kérdésfeltevéskor eldőlne, hogy igen vagy nem, másrészt nem kellene hetekig várni a banki bírálatra, harmadrészt egy csomó adminisztrációtól meg lehetne szabadulni.
Remekül hangzik, nem? A valóságban mégsem ennyire sima ügy hitelt felvenni egy magánszemélytől. Nem véletlen, hogy az ilyen ügyletek speciális másodlagos piacon működnek a bankok mellett, amelynek a neve uzsora, és amelyet a törvény büntet. De miért is kockázatos a magánszemélytől felvett privát kölcsön?
A törékeny bizalom
A hitelnyújtás – és hitelfelvétel – amellett, hogy a bank számára jövedelmező üzletág, bizalmi kérdés. Alapvetően elhiszi a bank, hogy vissza fogja kapni a pénzét a szerződésnek megfelelően, a magánszemély pedig elhiszi, hogy megkapja a pénzt és hogy csak annyit kell visszafizetnie, amennyit a szerződés tartalmaz. Mivel ezek a szerződések rendszerint bonyolultak, érdemes tényleg körültekintően átolvasni minden egyes sort, nehogy bármi meglepetés érjen bennünket.
A bank persze felkészül arra az eshetőségre, hogy az adós nem tud fizetni, de alapvetően attól működik a hitelezés, hogy olyan hiteleket igyekszik nyújtani a bank, amelyeket vélhetőleg vissza is kap. Az esetleges behajtás ugyanis költséges és hosszadalmas, a banknak is sokkal kényelmesebb, ha nem kell ezzel foglalkoznia – ezen kockázatok csökkentése érdekében alkalmazza a hitelbírálatot.
Kamatmentes vagy alacsony kamatú a hitelek többsége
Ilyen óvintézkedés rendszerint nincs akkor, ha magánszemély nyújt hitelt. Ez esetben azonban tényleg nem marad más biztosíték, mint a hit, hogy a pénzt a kölcsönt nyújtó vissza fogja kapni. Az efféle privát kölcsön esetén rendszerint nem is állapítanak meg kamatot a felek, hiszen az ügylet lényege voltaképpen a segítségnyújtás – bár nagyobb volumenű ügyleteknél azért már valószínűleg kér valamilyen kamatot a hitelnyújtó. Tipikusan ilyen kamat lehet az adott időszakra vetített állampapír hozam, vagyis ha tíz évre ad kölcsön egy magánszemély ötmillió forintot, akkor az összegért annyi kamatot kér, mintha azt tízéves állampapírba fektette volna.
A különbség az állampapír és a privát kölcsön között, hogy előbbire garanciát vállal az állam, utóbbinál pedig csak remélheti a hitelnyújtó magánszemély, hogy jó emberismerő. Kérdés, érdemes-e vállalni ezt a kockázatot. Ideális esetben természetesen igen, hiszen például egy testvérpár kisegítheti egymást, ha adott időszakban éppen nem ugyanolyan jól mennek a dolgaik. A segítség lehet akár egy kisebb készpénz kölcsön azonnal, vagy egy SOS kölcsön. Egyszerűbb és gyorsabb megoldás, mint várni a bank bírálatára – már ha hitelképes egyáltalán a segítségre szoruló.
Reális lehet az igény
Nem kell ahhoz anyagi csődbe vagy KHR listára kerülni, hogy ez a helyzet előálljon. Elég egy induló cég vagy egy katás jogviszony, és a bankok máris kevésbé fogadják be a hitelkérelmet. A kedves ismerős viszont ettől még segíthet. Ám ahogy egy vállalkozás be tud dőlni, úgy az előzetes tervek is össze tudnak omlani. És az adós bármennyire is szeretne, nem tud fizetni – persze előállhat az a helyzet is, hogy nem is igen akar fizetni.
Ebben az esetben a hitelt nyújtó magánszemély jó eséllyel elbúcsúzhat a pénzétől. Évek alatt természetesen kiperelheti az adósból az összeget, de ha sikerrel is jár, egy barátot biztosan elveszített. Barátságok mehetnek szét, rokoni kapcsolatok mérgesedhetnek el emiatt, és utólag kérdéses, megérte-e vagy sem, illetve hogy mit kellett volna másképp csinálni.
A biztosíték nem menti meg a barátságot
Természetesen megvannak a lehetőségek arra, hogy a felek bebiztosítsák magukat. Így érdemes ügyvéd előtt lefektetni a kölcsönadás és a törlesztés feltételeit. Ha még erősebb garanciát szeretne a hitelt nyújtó magánszemély, közjegyzőt is bevonhat az ügybe. A közjegyző nem azért fontos, mert szép szalagot köt a szerződésre, hanem mert ez által a magánokirat közokirattá válik, így a szerződés megszegése komolyabb szankciókkal jár, valamint a benne foglalt követelés is sokkal könnyebben végrehajtható. Tehát ez a hitelt nyújtó számára garancia, a követelés ugyanis ezzel vitathatatlan lesz. Ha bíróság elé kerül az ügy, a barátságot a közjegyző sem mentheti meg.
Hitel idegenektől
Nincs mindenkinek olyan barátja, rokona, akitől kérhet készpénz kölcsönt azonnal vagy akár nagyobb összegű hitelt. Ezt a rést próbálják betölteni azok a magánszemélyek, akik hajlandóak a banki kamatoknál magasabb kamatra hitelt nyújtani idegeneknek. Ez nem bűncselekmény. Ám míg a baráti kölcsönöknél a valódi kockázatot a kölcsönt nyújtó futja – vajon visszakapja-e a pénzét vagy sem – addig ezeknél az ügyleteknél a kölcsönt felvevő is pórul járhat.
Amikor már bűncselekmény
Az efféle hitelezéssel, vagyis az úgynevezett uzsorahitellel ugyanis vissza is lehet élni. Ha a magánszemély annyira meg van szorulva, hogy elfogadja a számára rendkívül előnytelen feltételeket is, olyan helyzetbe is kerülhet, amitől nem tud majd szabadulni. Az ilyen, üzletszerű kölcsönnyújtók ugyanis akár erőszakkal is kikényszeríthetik a törlesztést – vagy újabb és újabb hitelek felvételét –, sőt akár az sem elképzelhetetlen, hogy szerződést sem írnak, így akkora kamatot számolhatnak fel, amekkorát csak akarnak. Az adós pedig akár fizikailag is veszélyeztetheti magát, ha nem fizet.
Mi az uzsorahitel?
Az uzsorahitel leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a hitelező az elvárhatónál aránytalanul magasabb kamatot számol fel a nyújtott összeg után. Hogy mennyi az elvárhatónál aránytalanul magasabb? Ezt nehéz meghatározni, azonban a Polgári Törvénykönyv 2012 óta tartalmaz egy passzust, amely szerint a magánszemélyek egymás között megkötött szerződéseiben legfeljebb a mindenkori alapkamat plusz 24 százaléknak megfelelő éves kamatot lehet kikötni. Ennél magasabb kamat esetében a megkötött szerződés semmis.
Van plafon
Ez ma gyakorlatilag 24,9 százalékos kamatot jelent, hiszen az alapkamat 0,9 százalék – a törvény megalkotásakor az alapkamat 6 százalék volt, így a 24-gyel növelt maximális kamat a szép kerek 30 százalék volt. Vagyis ha egy magánszeméllyel kötött kölcsönszerződésben ennél magasabb kamat szerepel, az ellenkezik a Ptk.-val.
Hozzá kell tenni, hogy elképzelhető olyan ügylet, amikor reálisan állapodnak meg a felek az elfogadhatónál magasabb kamatban. Ez tipikusan valamilyen kockázatos befektetés esetében képzelhető el, amikor az ügylet jócskán túlmutat egy kölcsönnyújtáson: a feltaláló, ötletgazda kap ugyan forrást, ám a siker korántsem garantált, és ennek a kockázatnak ára van. De ez messzire vezet az uzsorakölcsönöktől.