Mi a különbség az elsődleges és a másodlagos jövedelem között?

A magyar emberek számára az egzisztenciális “több lábon állás”, azaz a szükséges jövedelmek beszerzése több munkából, több forrásból, nem ritka. Ez pedig a hitelek elbírálása szempontjából is fontos lehet. Bár bankok az elsődleges jövedelem meglétét előírják, a hitelek esetében az igazolt másodlagos jövedelmek hozzájárulhatnak egy kedvezőbb kamatozású vagy magasabb összegű hitelhez is.
 

De pontosan mit vizsgál a bank? Milyen jövedelmek tartozhatnak egy személyi kölcsön esetén az elsődleges és másodlagos források közé?
 

A személyi kölcsön folyósítása elsősorban a jövedelmen múlik

 

Ma egy személyi kölcsön igényléséhez alapvető feltétel, hogy az ügyfélnek legyen állandó, rendszeres jövedelme, amiből a köcsönt vissza tudja fizetni. Azaz pusztán egy ingatlanfedezetre a bank nem ad kölcsönt. Kell, hogy legyen valamilyen munka- vagy nyugdíjalapú, igazolható nettó bevételünk. Ilyenek az úgynevezett elsődleges jövedelmek, amelyek mindenképp szükségesek egy hitel igényléséhez. Az alábbi fő források számítanak elsődleges jövedelemnek:

 

- Alkalmazotti nettó munkabér

- Vállalkozói jövedelem

- Nyugdíj: öregségi, rokkantsági, özvegyi stb.

 

A jövedelemvizsgálat során tehát elsőként azt ellenőrzi a bank, hogy van-e munkából származó állandó jövedelmünk.

 

Jó ha tudjuk: elsődleges jövedelemmel önmagában igényelhetünk hitelt. Csak másodlagos jövedelemmel viszont nem, mindenképpen szükséges hozzá a munkából származó bevétel is. Éppen ezért a másodlagos jövedelem másik elnevezése a kiegészítő jövedelem.

 

Ha van még bevétel, az csak jót jelent

 

Rengetek olyan forrásból származó bevételünk is lehet, amelyek segíthetik egy hitel problémamentes visszafizetését - ezt a bankok is tudják. Az úgynevezett másodlagos jövedelmi források azok a bevételek, amelyeket igazolni tudunk és például a fizetésünk mellett havonta kapjuk. 

 

Másodlagos, kiegészítő jövedelem például a 
 

- Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

- Gyermekgondozási díj (GYED)

- Családi pótlék

- Ösztöndíj (PHD-képzésben résztvevő hallgatók esetében)

- Munkabéren kívüli juttatások (cafetéria)

- Özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj

- Nyugdíjbiztosításból származó életjáradék

- Házastársi vagy élettársi tartásdíj 

- Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem

- Osztalékjövedelem

 

Ezeket a bevételeket a bankok hozzászámolják a jövedelmünkhöz, így akár kedvezőbb kondícióval vehetünk fel kölcsönt, vagy nagyobb hitelösszeget is kaphatunk, amennyiben a jövedelemarányos törlesztési mutató még engedi, hogy a kölcsön törlesztőrészletével terheljük ezeket a bevételeinket. 

 

Fontos tudni, hogy a bankok nem ugyanazokat a kiegészítő jövedelmeket fogadják el, ráadásul nem ugyanolyan mértékben. Lehet, hogy egyes bankok, amelyek elfogadják az ingatlankiadásból származó jövedelmet, az innen származó teljes bevételünket nézik, míg más bankok csak a bevétel 50 százalékát.  

 

Érdemes tehát jelezni igényléskor a pénzintézetnek, hogy milyen forrásokból van igazolt bevételünk és az felhasználható-e a jövedelemvizsgálathoz. Ha pedig nem fogadják el a jövedelmeinket a számunkra megfelelő mértékben, érdemes más banktól is ajánlatot kérni. 

 

Igazolni kell a jövedelem forrását 

 

Természetesen dokumentumokkal igazolni kell, hogy a beszámítandó jövedelem valóban hozzánk kapcsolódik.

 

Ezeket csak abban az esetben fogadják el a bankok, ha igazolni is tudod.  Így például a munkaviszonyból származó vagy vállalkozói jövedelmet jövedelemigazolással, más típusú jövedelmeket pedig ezt igazoló dokumentumokkal, pl. bankszámlakivonatok vagy igazolószelvények (pl. nyugdíjszelvény, családi pótlék szelvény) bemutatásával lehet.


A jövedelemigazolások beszerzését idéntől megkönnyíti, hogy online is igényelhető a NAV-tól.
 

Fontos tudni azt is, hogy amennyiben változás áll be a hitelvizsgálat során beszámított elsődleges vagy másodlagos jövedelmek tekintetében, az ügyfeleknek elméletileg kötelességük tájékoztatni a hitelt finanszírozó bankot a változásról.

 

1 jövedelem, 1 gyerek, 5 milliós személyi kölcsön
 

A példa kedvéért nézzünk meg egy magánszemélyt, aki 1 gyermeket nevel, és nettó 150 000 Ft a munkaviszonyból származó igazolt jövedelme.
 

A jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) figyelembe vételével, valamint lakáskiadásból származó másodlagos jövedelemmel és családi pótlékkal is kalkulálunk.
 

A szükséges személyi kölcsön 5 millió forint, a futamidő 5 év.

 

Csak elsődleges jövedelemmel:

 

 

Igazolt jövedelem

JTM-korlát (legfeljebb 50%)

Törlesztőrészlet**

Elsődleges jövedelem

160 000 Ft*

80 000 Ft

112 688 Ft

 

Másodlagos jövedelem bevonásával:

 

 

Igazolt jövedelem

JTM-korlát (legfeljebb 50%)

Törlesztőrészlet**

Elsődleges jövedelem

160 000 Ft*

136 100 Ft

112 688 Ft

Ingatlan-bérbeadás***

100 000 Ft

Családi pótlék***

12 200 Ft

Mindösszesen

272 200 Ft

 

A táblázatból is látszik, hogy a példában a másodlagos jövedelmek bevonásával a személyi kölcsön összegének visszafizetése már inkább biztosított a bank számára, mint ha csak az elsődleges jövedelmet venné figyelembe a bank, így - míg az első esetben nem - úgy a másodikban már sikerrel igényelhetünk ekkora hitelt.

 

* 1 gyerek után járó SZJA-adókedvezmény érvényesítése (10 000 Ft / hó).

** A személyi-kölcsön.hu hitelkalkulátorával számított banki ajánlatok átlaga.

*** Bank által elfogadott másodlagos jövedelem.

2020-10-27