Cikkünkben megnézzük, hogy milyen változások várhatók a hitelezésben, ezen belül a KHR listában a moratórium lejárta után. Ebben a cikkünkben megnézzük hogy van-e különbség a BAR és a KHR lista között, hogyan működik a listázás, illetve azt is, hogy mi a teendő akkor, ha felkerülünk a rettegett listára.
A Központi Hitelinformációs Rendszer (vagy közismertebb nevén a KHR) lista a hitelbírálat során játszik fontos szerepet. Ebben az adatbázisban megtalálható a teljes hitelmúltunk, ezért ez a bankok számára nagy segítség abban, hogy megnézzék mennyire vagyunk jó adósok.
Van-e különbség a BAR és a KHR lista között?
Igen, a BAR lista ugyanis a KHR nyilatkozatok megjelenése előtt volt használatban. A legnagyobb eltérés a két lista között a bennük nyilvántartott adatokban mutatkozik meg. Míg a KHR-ben megtaláljuk a pozitív, tehát késedelem nélkül fizetett hiteleinket is, addig a BAR listában csak azok a hiteleket tüntetik fel, amelyeket nem, vagy késedelmesen fizettünk.
Hogyan kerülhetünk fel a KHR listára?
Ahogy feljebb is olvashatjuk a BAR listával ellentétben a KHR nem csak az úgynevezett “rossz adósok” adatait tartalmazza. Minden olyan személy, aki igénybe vett valamilyen kölcsönt - legyen szó áruhitelről, folyószámlahitelről vagy akár személyi kölcsönről - automatikusan felkerül a KHR listára is, ami tartalmazza a hitel fontos jellemzőit. Feljegyzésre kerül a hitel típusa, a hitel összege, a hitel státusza, illetve az, hogy adósként vagy adóstársként írtuk-e alá az erre vonatkozó szerződést.
Kérhetjük-e hogy ne szerepeljünk a KHR listán?
Részben igen. A hiteligényléskor ki kell töltenünk egy nyilatkozatot, ami a KHR adatátadásra vonatkozik. Ebben dönthetünk úgy, hogy nem járulunk hozzá a teljeskörű adatszolgáltatáshoz. A negatív KHR esetén viszont nincs döntési lehetőségünk, ilyenkor a mulasztásra vonatkozó adatok automatikusan megjelennek a hiteljelentésben. Meg nem fizetett tartozás esetén a szerződésre vonatkozó alapadatok mellett megjelenik a mulasztásra vonatkozó adatok - úgy mint a tartozás összege, a késedelembe esés időpontja illetve a tartozás megszűnésének a módja.
Felkerülhetünk-e a moratórium alatt a negatív KHR listára?
Ha a hitelünk törlesztését a moratórium ideje alatt szüneteltetjük az nem minősül késedelmes törlesztésnek, tehát emiatt nem kerülünk a negatív KHR listára. Ha viszont a moratórium kihirdetését megelőzően nemfizetés miatt a hitelünk felmondásra került, akkor ez nagy eséllyel a KHR-ben meg fog jelenni.
Mi várható a moratórium után?
A moratórium jelen állás szerint 2020. december 31-ig tart, tehát január 1-jétől újból el kell kezdenünk a hitelünk törlesztését, ellenkező esetben a késedelmes fizetők közé kerülhetünk. A nemfizetés azonban más problémákat is okozhat. Egyrészt számolnunk kell a bankok által megadott késedelmi kamattal, ami az ügyleti kamatánál magasabb is lehet, másrészt a bankkal kötött szerződésünk is felmondásra kerülhet. Ha igénybe vesszük a bankok által felkínált szüneteltetést a moratórium alatt, akkor egy későbbi nemfizetés miatt nehezebb helyzetbe kerülhetünk, hiszen ez alatt az időszak alatt nem csökken a fennálló tartozásunk. Így ha lehetőségünk van, akkor mindenképpen célszerű folytatnunk a törlesztést a moratórium alatt is.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük a negatív KHR listára kerülést?
Ha fizetési nehézségeink támadnak a legfontosabb, hogy ezt minél hamarabb jelezzük a bankunk felé, hiszen csak így tudnak számunkra megfelelő fizetéskönnyítési lehetőséget ajánlani. A bankok által felajánlott könnyítés lehet halasztott törlesztés, türelmi idő biztosítása vagy a futamidő kitolása.
Egy 90 napot és az aktuális minimálbért meghaladó késedelemmel könnyen az adóslistán találhatjuk magunkat. Ha pedig már egyszer felkerültünk a listára akkor hosszú ideig elvágjuk magunkat egy későbbi hitelfelvétel vagy állami támogatás igénybe vételének lehetőségétől.